2016. szeptember 29., csütörtök


Ma van a Népmese napja! – megjelent a Mesélj nekem minden este!


A nagysikerű Mesélj nekem-sorozat legszebb meséiből született meg ez a remek antológia, hogy valóban legyen miből mesélnünk gyerekeinknek esténként.
43 ismert, és kevésbé ismert gyönyörű mese, amit Szalma Edit, Kállay-Nagy Kriszta és Kiss István szép illusztráció tesznek teljessé.


Mesélj nekem minden este

MESÉLJ NEKEM!
- hallatszik minden este a gyerekszobából. A közös mesélés, az összebújás, az együtt átélt izgalmas történetek meghitt, emlékezetes időtöltést jelentenek gyereknek, felnőttnek egyaránt. Ehhez a közös kalandhoz szeretnénk segítséget kínálni válogatásunkkal, melyben a népszerű Mesélj nekem-sorozatunk legszebb, legkülönlegesebb és legkedveltebb meséit gyűjtöttük egy csokorba. A rest leány és Mátyás király aranyszőrű bárányának története mellett olyan kevésbé ismert mesék is helyet kaptak, mint például a nyelves királykisasszony. 
Mert az igazán jó mesékből sosem lehet kinőni!
Huszár Tibor: Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig
A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Huszár Tibor
Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig
H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán, 1929–2011
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2016. október 5. szerda, 16:00

Helyszín: Írók Boltja
Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 45.
A beszélgetésen részt vesz Széchenyi Ágnes és Szinetár Miklós.

line

Huszár Tibor: Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig

H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán, 1929–2011

A hosszú – történelmi fordulatokban gazdag – életpálya, alkalmas monografikus feldolgozásra. E képes könyv nem kívánja e fordulatokat: gazdasági, politikai eseményeket érdemben elemezni. De a fordulatok, az azokat keretbe foglaló szociográfiailag jelezhető történeti feltételek annyiban jelen vannak e (képes) könyvben, amennyiben keretéül szolgálnak H. Soós Mária – Marika – életútjának, pontosabban az életút első, az unokák születéséig tartó szakaszának. Ami a műfajt illeti: az a szándékunk, hogy a megőrződött naplók, levelek, feljegyzések, előadások, rádióadások segítségével, élete fontosabb történéseit az Ő látószögébõl idézzük fel. Huszár Tibor

„Nincs izgalmasabb, mint az olyan ember, aki sokszínű és látszólag ellentmondásos egyéniség. Ilyen volt Mari! ÉRTELMISÉGI SZABAD NŐ, aki műsorokat talál ki és megújítja a rádiózást, aki csapatot tud vezetni és mindig kitalál valami revelálót, és ezzel egy időben: példás családanya és remek háziasszony.” Szinetár Miklós


TALÁLKOZÁS LJUDMILA ULICKAJÁVAL


2016. október 24. 18 óra Corvin Mozi
A szerzővel Forgách András író beszélget
Közreműködik: Goretity József műfordító
Jegyek a Corvin Moziban, illetve a mozi honlapján már kaphatók.
line

Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája

A világhírű orosz író új regénye
Fordította: Goretity József

Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjájaJákob lajtorjája szerelmek regénye, hol jellegtelen, hol történelmi jelentőségű hétköznapok krónikája, szeszélyesen indázó családtörténet, sok-sok emlékezetes figurával, finom ívben kirajzolódó szerkezetű elbeszéléssel. A regény centrumában két ember egymás mellé állított sorsa áll. Az egyik Jakov Oszeckijé, a könyvek emberéé, a 19. század végén született értelmiségié, a másik pedig az unokájáé, az 1943-ban született Noráé, aki Ibsen hősnőjéről kapta a nevét, színházi tervezőművész, öntörvényű és tettre kész személyiség. „Találkozásukra” a 21. század elején kerül sor, amikor Nora végigolvassa a nagyszülei, Jakov nagypapa és Marija nagymama ifjúkori és felnőttkori levelezését, majd a KGB archívumában a nagypapa aktája is a kezébe kerül…


Ljudmila Ulickaja


Az 1943-ban született Ljudmila Ulickaja meglehetősen későn került be az orosz irodalmi életbe. Végzettségét tekintve genetikus, kényszerűségből hagyta el eredeti pályáját. Miután munkahelyéről kirúgták, három éven át a moszkvai Zsidó Színház irodalmi vezetőjeként dolgozott. Közben rendületlenül írt is: előbb verseket, aztán filmforgatókönyveket, majd prózát.

Előbb csak az asztalfióknak, aztán a nyilvánosság számára. Ulickaja a kilencvenes évek elején megküzdött az irodalmi nyilvánosságért, az oroszországi folyóiratok rendre visszautasították elbeszéléseit (előbb jelent meg könyve Franciaországban, mint odahaza), mígnem a Szonyecskacímű kisregény meghozta számára a várva várt sikert. Aztán következett az a két mű (a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés), amelyek valódi rangra emelték szerzőjüket a kortárs prózában, a 2000-ben megjelent Kukockij eseteiért neki ítélték az orosz Booker-díjat.
Ljudmila Ulickaja a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt 2009-ben, erre az alkalomra jelent meg magyarul Daniel Stein, tolmács című kötete. Népszerűsége hazánkban is töretlen, amit mi sem jellemezhetne jobban, mint hogy azóta is minden évben megjelenik legalább egy könyve magyarul: azElsők és utolsók című kötet 2010-ben, az Imágó című regénye 2011-ben látott napvilágot; ezt A mi Urunk népe című elbeszélésgyűjtemény, majd 2013-ban az Örökbecsű limlom című esszé- és interjúkötet követte.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Médea és gyermekei (2003), Életművésznők (2004), Vidám temetés (2005), Szonyecska (2006), Odaadó hívetek, Surik (2007), Kukockij esetei (2008), Daniel Stein, tolmács (2009), Történetek állatokról és emberekről (2009), Elsők és utolsók - Válogatott elbeszélések (2010), Imágó (2011), Történetek gyerekekről és felnőttekről (2012), A mi Urunk népe - elbeszélések (2012), Örökbecsű limlom (2013),Jákob lajtorjája (2016)

Díjai
Medici-díj (1996), „Citta di Penne”-díj (1998, 2006), Giuseppe Acerbi-díj (1998), Booker-díj (2002), Az Év Könyve nemzeti verseny díjazottja (2004), Az év regénye-díj (2004), Az Ivanuska nemzeti könyvverseny legjobb író kategóriájának díjazottja (2004), Olimpia Nemzeti Díj (az oroszországi Üzleti- és Vállalkozási Akadémia által alapított, az orosz nők sikereit elismerő díja, 2007), A legjobb színdarab: A fehér elefánt éve (a moszkvai Kulturális Bizottság díja, 2007) Nagy Könyv nemzeti irodalmi díj (2007), Grinzane Cavour-díj (2008), Alekszandr Meny-díj (2009), Budapest Nagydíj (2009), A Znamya magazin irodalmi díja (a Yukos bebörtönzött vezérigazgatójával, Mihail Khodorkovszkijjal folytatott levelezésért) (2010), Simone de Beauvoir Díj (2010), Park Kyung-ni Díj (2012) 

2016. szeptember 27., kedd

Magvető Kiadó
szeretettel meghívja
Szilasi László
Amíg másokkal voltunk
című új kötetének bemutatójára
2016. október 4-én 17 órára
az Írók Boltjába
(1061 Budapest, Andrássy út 45.)
A szerzővel Turi Tímea beszélget.


A rendezvény Facebook-eseménye »
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
line

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk

Három kisregény, három borostyánkő: Babits, Jókai, Bessenyei 

Három költő kisregényét tartja kezében az Olvasó. Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre. Magukra készülnek. A kiteljesedésre. Mindahányuk készülődésének tétje a magyar irodalom egy kivételes eseménye. A történetek arról szólnak, hogy megcsinálják. Unikális magyar próza ez, Mészöly és Ottlik hangját egyaránt idéző, a sűrűség, a sűrítettség mámorával áthatott, a tárgyi és a természeti világot líraian és tudományosan részletező. Mindemellett afféle minimalista enciklopédia is, amely időről időre lélegzetelállító panorámákat mutat nekünk. Arról szól ez a három egymással összefüggő szöveg, hogy a magány lehet ugyan menedék, lehet büntetés, lehet a sors különös nehezménye, ám a zsenialitás előbb-utóbb kibontja a maga súlyos rétegeit, szabaddá teszi a lelket, és olyasmit alkot, ami egy nemzet nyelvében maradandó lesz. Három kisregény, három borostyánkő, amelyből három arc néz ránk eddig kevéssé ismert módon. 

2016. szeptember 19., hétfő

Beregi Tamás-könyvbemutató az Írók Boltjában

2016. szeptember 22. csütörtök, 17 óra
L’HARMATTAN KIADÓ
Beregi Tamás: Noctambulo – Egy alvajáró története





Az új regényedet a saját, Angliában töltött éveid inspirálták. Fel sem merült, hogy a jelenben játszódó történetet írj?
Nem, mert pont az izgatott, hogyan tudok a múlton keresztül mesélni a máról. A mondanivaló, ami mai környezetben didaktikusnak hatna, a történelmi távolság miatt izgalmassá válik. Egyszerre beszélsz a máról, közben mégsem a máról beszélsz, van ebben egy játék. Nyilván minden korszakból ki lehet emelni bizonyos kulturális, társadalmi, politikai, tudományos eseményeket, elemeket, amelyekkel át tudsz horgonyozni a mába, számomra mégis a századforduló adta magát.
(képünkön a szerző, Beregi Tamás)
- Művészettörténetből doktoráltam Angliában, a századforduló volt a kutatási területem. Kutatás közben sokszor a fejemhez kaptam, milyen sok a párhuzam a két korszak között. Sok mindent nem tudtam volna elmesélni a mában. Egy olyan idealista figura, mint a főhősöm, a mai világban például elmebetegnek számítana – nem úgy a századfordulón. A londoni bohémvilágban is izgalmas volt megtalálnom a párhuzamokat a hazai bulikkal, amelyekről az Egyetleneimben írtam.
De a Noctambulo nem történelmi regény, hanem egy mának íródott apokaliptikus szerelmi történet. Tudományos szempontból nekem az volt érdekes a századfordulóban, hogyan kukucskáltak be akkor a látható világ mögé, erről szólt a röntgen, a freudi pszichológia, a relativitáselmélet. A regényben központi szerepet játszó fotográfia jó metafora ennek a kifejtésére. Mindez persze mítoszvesztést is hozott, végleg kiveszett a világból a misztikum, ezért is keresték annyira a transzcendenciát akkoriban – ez a mai világra is elmondható.
Ha úgy vesszük, a Noctambulo nem csak szerelmi- és világvége történet, hanem egy természetvédelmi, „zöld regény" is. Erősen hatottak rám egy korabeli esztéta, John Ruskin írásai, vagy az eugenikai olvasmányok, amelyek egyfajta emberi fajnemesítésről szólnak. Ezen keresztül az emberiség és a világ sorvadásáról tudtam beszélni, egy olyan rémálomvilágról, ahol tulajdonképpen fordított evolúció zajlik, ahonnan eltűnik maga az ember is, és a szerves lassan, észrevétlenül szervetlenbe megy át. Ez inkább egy korszak vége, nem Sherlock Holmes kora.











A teljes interjú itt olvasható:
http://www.unikornis.hu/kultura/20160708-beregi-tamas-interju-noctambulo-filmalap-andy-vajna.html

2016. szeptember 11., vasárnap

Mielőtt elvesztettelek - Jojo Moyes

A story:  Hogyan tehetjük túl magunkat azon, ha elveszítettük, akit mindennél jobban szerettünk?
Hogyan győzhetjük meg magunkat arról, hogy érdemes tovább élni?

Lou számára a Will utáni élet azzal jár, hogy meg kell tanulnia újra szeretni - vállalva mindazt a veszélyt, ami ezzel jár. Többé már nem egy hétköznapi életet élő, hétköznapi lány. A szerelmével töltött varázslatos hónapok után a magányos élet csupa fájdalom és küzdelem. Amikor egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen visszaköltözni a családjához, óhatatlanul úgy érzi, pont ugyanott tart, ahol azelőtt, hogy megismerte Willt.

A sérülései lassan gyógyulnak, ám a szíve és lelke mintha tetszhalott állapotban rekedt volna, a rátelepedőgyásszal nemigen tud megbirkózni. Így keveredik el aztán a Továbblépők nevű terápiás csoportba, ahol megtapasztal örömöt is, bánatot is... hacsak egy Will múltjából felbukkanó személy meg nem hiúsítja Lou reményeit azzal, hogy a jövőjét egészen új irányba tereli...
Jojo Moyes (képünkön) világszerte óriási sikert aratott kötete, a„Mielőtt megismertelek” meghökkentő könyv: a főszereplő szerelmespár egyik tagja a regény végén meghal. A „Miután elvesztettelek” a történet folytatásaként ebben a kötetben elmeséli, mihez kezd életével a magára maradt Lou. 

„Miután Elvesztettelek” című ezen kötetben a szerző a már ismert és még ismeretlen szereplőkkel ismét lenyűgözően remek történetet alkotott, amelyben nem kíméli sem a rekeszizmunkat, sem a könnycsatornáinkat...

A könyvből nagy sikerű film készült. Az író és a film plakátja.
„Igazán gyönyörű könyv. Nevettünk, mosolyogtunk és sírtunk, mint a kisgyerekek – egyszerűen muszáj elolvasni!” (Closer)
„Varázslatos és szívszorító. Olvasás közben vízálló szempillaspirál használata ajánlott.” (Marie Clarie)

Párizsban kezdődött-Cathy Kelly

MINDEN ​​PÁRIZSBAN KEZDŐDÖTT…
Az Eiffel-torony tetején fiatal pár áll, a fiú izgatottan markolássza a titokban magával hozott jegygyűrűt. Mi lesz, ha a barátnője elutasítja? És ha igent mond, hogyan tovább? Amikor elhangzik a válasz – a turisták elragadtatott éljenzése közepette –, minden megváltozik, méghozzá nem csupán a boldog pár, hanem az őket hazaváró családtagjaik és barátaik számára is.
Leila csúnyán összetört szívét ápolgatja, mióta a férje egy nap fogta magát, és elhagyta, de most eltökéli, hogy a menyasszony kedvéért jó képet vág az eljegyzéshez. Vonnie, a kivételes tehetségű tortamester fiatal özvegyként épp csak mostanában mer ismét a szerelemre gondolni – ám valaki mintha akadályt próbálna gördíteni elé. Grace pedig, az elvált igazgatónő azon veszi észre magát, hogy fia közelgő esküvője kapcsán a szokottnál több időt tölt volt férjével. Hosszú évek óta külön élnek ugyan, de talán elképzelhető, hogy annak idején hibát követett el?
Ahogy az életük eseményei összeszövődnek az esküvőre készülő fiatal páréval, mindannyiuknak szembe kell nézniük a múltjukkal, mert csak így léphetnek tovább.
Cathy Kelly (képünkön)  a tőle megszokott melegséggel és megértéssel sző elragadó, egyszerre szórakoztató és megindító mesét – amelynek fonala egy rendkívüli pillanatból gombolyodik le –, majd összebogozza a benne szereplő nagyszerű emberek sorsát.
Cathy Kelly: Párizsban kezdődött
Egy olvasó véleménye:" Egyszerű, mindennapi történetek. Válás, szakítás, hűtlenség, betegség, kamaszválság. És mindegyik megoldódik. Egyszerűen. Amíg olvastam, el is hittem. Aztán, amikor letettem a könyvet… ja, ha az olyan egyszerű is lenne… De olvasni jó volt."- Habók Moly.hu

„Bölcs, meleg hangú történet, mely tele van olyan szereplőkkel, akiket imádtam. Olyan, mint egy jóízű pletykálkodás a legjobb barátnőnkkel.” (Marian Keyes)