2017. március 30., csütörtök

Hevesi Judit: Holnap ne gyere



Hevesi Judit: Holnap ne gyere


Hevesi Judit második verseskötetének címe sajátos meghívásként is olvasható: holnap ne gyere, azaz a megszólított kap egy időben konkrét invitálást illetve annak kérését, hogy mindezt ne tegye meg. Izgalmas első kötete (Hálatlanok búcsúja, 2015) kollektív traumák továbbélését és továbbörökítését járta körül - nem egyszer éppen a körpanoráma eszközeivel. A Holnap ne gyere modalitásában és szándékában is újabb, másik lépés. A versek mélyszerkezetében egy párkapcsolat utáni űr viszonyvilága rejlik, amelyben az én és a te, a jelenlét és a hiány pillanatnyi jelentése képlékeny és bizonytalan. A versek olykor tárgyszerűségükben dokumentálják a másik hiányát, illetve azt, hogy ez a hiátus miképpen alakítja újra az én azonosságát. Az érzelmesség és az irónia Hevesi lírájában egymás mellett van, egyik a másikból merít erőt. Hogy a kötet többszólamú is legyen, arról ellensúly gyanánt olyan állatversek gondoskodnak, amelyek valóban megtörtént, újságokban megjelent, a sajtó nyelvéből átírt példázatok, és amelyek egyszerre mutatják meg az állatok antropomorf mivoltát és emberi kapcsolataink hol animális, hol bestiális rétegeit.


Kötetbemutató: 2017. március 30. 19.00, 1062 Budapest, Andrássy út 66.

Sir Angus Stewart Deaton: A nagy szökés

Márton Ildikó: Isten oltó-kése

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Sir Angus Stewart Deaton
A nagy szökés
Egészség, gazdaság, és az egyenlőtlenségek eredete
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2017. április 5. szerda, 16:00

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest V. kerület, Szervita tér 5.
Közreműködik: Farkas Zoltán újságíró, a HVG gazdasági rovatvezetője, Felcsuti Péter közgazdász, bankár, a könyv fordítója és Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár

line

A nagy szökés

Léner Péter: SztankayFordította: Felcsuti Péter
Ebben a könyvben - az olvasó és a fordító szerencséjére - egyetlen képlettel sem találkozhatunk. Ellenkezőleg, jószerivel egy olyan sora sincs, amelyet a gazdaság, a jólét és az egészség kérdései iránt érdeklődő laikus ne érthetne meg könnyedén. Ez a közérthetőség a könyv egyik nagy erénye. A másik a józan és tárgyilagos érvelés. Nagyon könnyű elragadtatni magunkat, ha olyan kényes kérdésekkel foglalkozunk, mint az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek a gazdagság és az egészség területén. Deaton adatokat, érveket és történelmi perspektívát mutat be, amelyek segítségével láthatjuk, hogy a világ mára milyen nagy előrehaladást ért el, de azt is, hogy még sok a teendő, és az utat mennyi kockázat övezi.
Meggyőzően érvel amellett, hogy a haladás szükségképpen együtt jár az egyenlőtlenségekkel, de megvan a veszélye annak is, hogy a szerencsés elöl haladók ,,felhúzzák maguk mögött a létrát", megnehezítik a kevésbé szerencsések számára a felzárkózást. Bemutatja, hogy a jólét összetett fogalom: beleértjük a jövedelmet, a leélt évek számát, az egészséget, a képzettséget, de a lehetőséget is a sorsunk irányítására. Ezek mind fontosak, ám mivel erőforrásaink minden adott pillanatban szűkösek, időről időre döntenünk kell, hogy kiknek juttatunk többet, szükségképpen a többiek kárára. Ezt a választópolgárok demokratikus vita keretében döntik el, amihez információra, tudásra van szükségük. A könyv ezt az információt és tudást biztosítja az olvasó számára.
Felcsuti Péter

Sir Angus Stewart Deaton 1945-ben született Edinburghben. Az amerikai Princeton egyetem közgazdász professzora, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje 2015-ben. Szakterülete a jóléti közgazdaságtan. Az általa kifejlesztett bonyolult ökonometriai modelleket és egyenleteket az elméleti közgazdaságtan éppúgy használja, mint a gyakorlati gazdaság- illetve szociálpolitika.

2017. március 11., szombat

Tóth Krisztina: Felhőmesék
Magvető Kiadó és a Deák 17 Galéria
szeretettel meghívja
Tóth Krisztina új mesekönyvének interaktív bemutatójára
2017. április 1-jén 10 órától 12.30-ig
a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériába
(1052 Budapest Deák Ferenc u. 17. I. emelet)

A bemutatón bevezetőt mond Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója és a kötet szerkesztője.
Vendégünk a Felhőmesék illusztrátora, Timkó Bíbor.
Ajánlott korosztály: 4-10 éves korig

Tóth Krisztina Felhőmesék című új könyvéből többek közt arról mesél a gyerekeknek, hogyan élnek a szappanbuborékok.
A játékos feladatokban jeleskedők megnyerhetik az új mesekönyvet.

A Felhőmesékhez kapcsolódó gyermekfoglalkozáson térbeli tapasztalatok élményszerző útjára indulunk. Megvizsgáljuk, milyen a világ egy felhő szemszögéből. A felhőket felfüggesztjük az égboltra, és onnan csodálkozunk a világra.

Hozd létre saját felhős dekorációdat, hogy mindezt felfedezd!
Az elkészült alkotásokat a gyerekek hazavihetik, a kis felhők gyermekszobájukat díszíthetik.

Az alkotásba a szülőket is bevonjuk!

A rendezvényen Tóth Krisztina dedikálja könyveit, melyek kedvezménnyel megvásárolhatóak.

A Magvető Kiadó és a Deák 17 Galéria közös rendezvénye.

A belépés díjtalan. 

2017. február 25., szombat

Elkelhet az Alexandra könyvesboltok mintegy fele



Elkelhet a Alexandra könyvesboltok mintegy fele, az 56 üzletből mintegy 30-at vehet át több könyvkiadó, a legtöbbet a Líra Könyv és a Móra Kiadó vezetőinek közös cége - írta a Magyar Nemzet és a Népszava szombati számában.

A Magyar Nemzetnek Kolosi Tamás (képünkön), a Líra Könyv Zrt. elnöke azt nyilatkozta, maximum 24 üzletet vehetnek át Janikovszky Jánossal, a Móra Könyvkiadó vezetőjével közös cégükkel, a végleges eredmény attól függhet, hogyan sikerül megállapodni a bérbeadókkal.
Jenei Tamás, a Saxum és a Sziget könyvkiadók tulajdonosa azt mondta a lapnak, két napig gondolkoznak, átvesznek-e négy-öt üzletet a Gulliver Könyvkiadóval közösen.
A Népszava cikke szerint mintegy húsz Alexandra-könyvesbolt átvételéről állapodott meg a Líra Könyv Zrt. és a boltokat működtető Rainbow Üzletlánc Kft., ami alapvetően a dolgozók, a még használható berendezések és a könyvek átvételét jelenti.

Forrás :HVG.hu

2017. február 19., vasárnap

Személyes történelem



Idén is folytatódik a Magvető és az ELTE Média Tanszék közös sorozata, a Személyes történelem

Mindenkit szeretettel várunk! 

2017. február 12., vasárnap

Krasznahorkai:második utánnyomás

Képtalálat a következőre: „krasznahorkai lászló báró wenckheim hazatér”

Alig karácsony előtt jelent meg Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye a Magvetőnél, máris után kellett nyomni.Újabb nemzetközi siker? Reméljük. 
Nem könnyű olvasmány :-)
De vajon hányan tudják, hogy az elnyert díja mit jelent? Vajon hányan tudják, hogy mit csinált, írt még? És, hogy ki ez az ember?

De előbb a regényről:


A story: 
A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki - fejben - erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.

Krasznahorkai László (Gyula1954január 5. –) Kossuth-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat.
Gyulán született, apja Krasznahorkai György ügyvéd, anyja Pálinkás Júlia TB ügyintéző.1960-1968 között a gyulai általános iskolába, majd 1968-1972 között a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium latin szakára járt.[forrás?] Ezt követően Szegeden, majd Budapesten hallgatott jogot 19741976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 19771983 között szerzett magyar–népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 19771982  között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Több alkotását, így például aSátántangót is megfilmesítette rendező barátja, Tarr Béla.
Képtalálat a következőre: „krasznahorkai lászló”
Először 1987-ben hagyhatta el a kádári Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A keleti blokk összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól JapánigSusan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preis-t Az ellenállás melankóliája című regényéért.
1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.
1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Krasznahorkai Tarrnak utolsó filmjéig, a 2011-es A torinói ló-ig együtt dolgozott vele, és minden fontos döntésében segítette a rendezőt.
Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legrangosabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 2008-ban vendégprofesszor volt a berlini Freien Universitäten. 2010 júniusában Berlinben megkapta a néhány évvel azelőtt alapított Brücke Berlin-díjat. Németül is megjelent Seibo járt odalent című elbeszéléséért kapta a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól. 2014-ben megkapta az America Award irodalmi életműdíját.
Képtalálat a következőre: „krasznahorkai lászló báró wenckheim hazatér”
2016 szeptemberében megjelent Báró Wenckheim visszatér című regénye. A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki - fejben - erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.
Három gyermeke van Kata, Ágnes, Emma, második felesége, Krasznahorkai Dorka (szül: Kopcsányi Dóra) sinológus és tipográfus, akivel 2007 óta Berlinben él.

Forrás:wiki írta:fejes