Márton András: Karakterből-könyvbemutató

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt  Márton András Karakterből című könyvének bemutatójára. Időpont: 2016. május 3. kedd, 18:00 Helyszín: Hátsó Kapu Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 13. A szerzővel Karsai György beszélget, majd a TÁP Színház a Karakterből című könyvből választott, parodisztikus jeleneteket ad elő.  Kedvcsinálók a könyvhöz: https://www.youtube.com/watch?v=p-_dUJDSvjs https://www.youtube.com/watch?v=NARc_7Uz4jY https://www.youtube.com/watch?v=g1CrZm2N4QE https://www.youtube.com/watch?v=BD-QA0HxiHU  Márton András: Karakterből Tudja-e Ön, hogy miket írogatott titkos füzetébe a volt amerikai elnök, Ronald Reagan? Hogy ki rejtett ’56-ban gránátokat egy fa odvába a Várhegyen? Ki alapította a Los Angeles-i magyar konzulátust és a Merlin Színházat? Hogy ki volt ott a legendás pesti Katona és a nagy kaposvári társulat indulásakor, de mégis lelépett? Hogy mivel tölti el egy átlagos napját egy finn melós? Hogy mit jelent a „karakterből” kifejezés? Ha nem, épp itt az ideje fellapoznia ezt a könyvet!

http://anyanyelvapolo.hu/

http://anyanyelvapolo.hu/






Sajnálaos módon nem tudtam se a szövetségről, sem a honlapról, de sikerült megtalálnom (a Hámori segítségével).Úgyhogy olvassák, olvassátok, sok érdekes dologról lehet információt megtudni.




Pl.

5+1 KIFEJEZÉS, AMIT SZINTE MINDENKI ROSSZUL ÍR ÉS HASZNÁL

Összegyűjtöttünk néhány kifejezést, tipikus hibát, amivel szinte mindenhol lehet találkozni, olyan szavakat, amelyeket szinte mindenki rosszul ír. Elsősorban a helyesírásban jelentkező hibákról van szó, de sokszor előfordul, hogy azért írjuk le hibásan az alakot, mert nem ismerjük két szó jelentésbeli különbségét – esetleg nem is tudunk róla, hogy különbség van az egyelőre és az egyenlőre vagy a helység és a helyiség között.

Ezt a cikket 2015. január 13-án publikáltuk. Azóta megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amelyben eltéréseket tapasztalhat az alább olvasható pontokhoz képest.

1. egyenlőre és egyelőre

Nagyon sokszor előfordul az egyenlőre helytelen használata olyan helyzetekben, amikor a jelen pillanattal kapcsolatos helyzetről beszélünk:
Egyenlőre még nem mosogatok el. Ez helytelen alak.
Ilyen esetekben az egyelőre szó a helyes: Egyelőre még nem mosogatok el!

Ezzel szemben, az egyenlőre jelentése: valamivel teljesen megegyezőre. Például:Mindkét csapat két gólt rúgott, így egyenlőre áll.

helyesen: Egyelőre nem megyek.vagy Egyenlőre áll a két csapat.

2. légy szíves

Ha valakit megkérünk valamire, azt mondjuk, légy szíves. Míg kimondása nem, ám leírása már sokkal többeknek okoz gondot. A leggyakoribb a két szó egybeírása:légyszíves, ám előfordul sokszor az is, hogy a szíves lerövidül: légy szives, légyszives. De találkozhatunk a teljes hasonulás következtében a következő formákkal is: léccives,lécci.

helyesen: légy szíves

 3. nyitva tartás vagy nyitvatartás?

Az üzletek ajtaján hol egybe, hol külön látjuk. Helyesen: nyitva tartás. Az Akh. szabályai alapján ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.

helyesen: nyitva tartás, nyitvatartási idő

4. elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?

Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Azonban az elsejekivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji.

helyesen: 1-jén, 1-ji, 1-jei

5. helység vagy helyiség?

Sokan nem is tudják, hogy a két szó között különbség van, így gyakran találkozhatunk olyan feliratokkal, amelyek azt hirdetik: Helység kiadó! Míg a hirdető valószínűleg arra gondolt, hogy egy terem/szoba kiadó, addig ez a valóságban ebben a formában nem mást jelent, minthogy egy település a kiadó.

A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész. Így tehát mindkét forma helyes, ám csak a maga szövegkörnyezetében!

helyesen: Helység mint település.
vagy Helyiség mint épületrész.

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

5+1: igekötők helytelen használata

Még általános iskolában megtanultuk, hogy ha az igekötő és az ige között egy ige áll, akkor mindhárom szót külön írjuk. Azonban sokan ezt is elvétik, így születnek olyan alakok, mint
kitudom mondani,
megtudom csinálni,
megfogom enni. Önmagában amegfogom például helyes, ám mivel a meg igekötő nem a fogomra, hanem az ennire vonatkozik (megenni), ezért a helyes alak: meg fogom enni.

helyesen:
ha a jövőben fogom megenni, akkor: meg fogom enni
ha az ennire vonatkozik és nincs jövő idő, akkor: megenni
ha valamihez hozzányúlok, akkor: megfogom

Hozzászólásokban várjuk azokat a kifejezéseket, helyesírási hibákat, amik Önöket zavarják, vagy amikkel sokszor találkoznak – akár a médiában, az interneten vagy a köznyelvben.

Muszka Ágnes

Megjelent Dante Isteni Színjátéka Nádasdy Ádám fordításában

Dante: Isteni Színjáték Nádasdy Ádám fordítása Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem – ahogy ő nevezte – komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És – a mi szerencsénkre – tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár „Emberi Színjátéknak” is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne – no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel! Nádasdy Ádám  mondja a fordításról: „Jelen munkámmal az volt a célom, hogy hűen tolmácsoljam a Színjáték mondanivalóját, gazdagságát és sokféleségét, a fantasztikumtól a száraz tudományos vitákig. Érzékeltetni akartam azt a mérnöki pontosságot, mellyel Dante megszerkeszti és bemutatja a túlvilág földrajzi és erkölcsi beosztását. Elsősorban az érthetőségre törekedtem, mert az Isteni Színjáték csak félkarú óriás, ha tartalma nem eléggé világos. Dante művének lényege nem a gyönyörködtetés; sokkal inkább a mesélés, a tanítás, az értékőrzés, a példákkal való figyelmeztetés. Igyekeztem a nyelv és a stílus sokszínűségét visszaadni, hiszen Dante gyakran keveri a stílusárnyalatokat, az emelkedettől az alpáriig, a megrendítőtől a komikusig. S bár régi szerzőről van szó (a mű 1321-ben lett kész), alapvetően mai magyar nyelvet használtam, hiszen a szerző is korának olasz nyelvén írt: modern szerző volt a maga idejében.”

Kötetbemutató 2016. április 28. 17 óra, REÖK, Szeged Dante Alighieri: Isteni Színjáték, Nádasdy Ádám fordításában A fordítóval beszélget Prof. Dr. Pál József tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE)

Nádasdy Ádám Költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa. Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra. A Magvető Kiadónál megjelent művei Elkezd a dolgok végére járni. Versek (1998), Shakespeare: Drámák. Műfordítások (2001), A rend, amit csinálok. Versek (2002), Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről(2003), Soványnak kéne lenni. Versek (2005), Az az íz.Versek (2007), Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (2007),Prédikál és szónokol. Írások nyelvről, nyelvészetről (2008), Válogatott és újabb versek 1976–2009 (2010), Shakespeare: Három dráma – Nádasdy Ádám fordításai (2012), A vastagbőrű mimóza (2015), Dante: Isteni Színjáték. Műfordítás (2016) Díjai (többek közt) Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010)

Corvina vasárnapi programok

A Corvina Kiadó programjai és új könyvei a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Időpont: 2016. április 21–24. Helyszín: Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20. Április 24. vasárnap Dedikálás: 11.00–12.00 óráig Marianna D. Birnbaum dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.) Dedikálás: 12.00–13.00 óráig Nyáry Krisztián dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.) Dedikálás: 14.00–15.00 óráig Ráday Mihály és Csorba László dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.) Dedikálás: 15.00–16.00 óráig Márton András dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.) Dedikálások: • Április 23-án szombaton, 11.30–12.30 órakor Bede Béla dedikálja a Magyar népi építészetcímű könyvet a Magvető–Corvina standon • Április 23-án szombaton, 12.30–13.30 órakor Görgey Gábor dedikál a Magvető–Corvina standon • Április 23-án szombaton, 15.45–16.45 órakor Joris Luyendijk dedikálja Vakrepülés című könyvét a Magvető–Corvina standon • Április 24-én vasárnap, 11.00–12.00 órakor Marianna D. Birnbaum dedikálja Emlékalbum 1944-ből című könyvét a Magvető–Corvina standon • Április 24-én vasárnap, 12.00–13.00 órakor Nyáry Krisztián dedikál a Magvető–Corvina standon • Április 24-én vasárnap, 14.00–15.00 órakor Ráday Mihály és Csorba László dedikál a Magvető–Corvina standon • Április 24-én vasárnap, 15.00–16.00 órakor Márton András dedikálja Karakterből című könyvét a Magvető–Corvina standon Bede Béla: Magyar népi építészet A Corvina tematikus útikönyvsorozatának ötödik kötete Magyarország népi építészetét mutatja be részletesen: Hollókő-Ófalu és az országos Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint a regionális skanzenek – a Göcseji Falumúzeum, a Vasi Múzeumfalu, a Sóstói Múzeumfalu, a Szennai skanzen, illetve az Ópusztaszeri skanzen – leírása után megyénként, ábécérendben ismerteti a magyar népi építészet emlékeit, leírva azok megközelítését, elérhetőségét és nyitva tartását is. Nemcsak parasztházak kaptak helyet a kötetben, hanem gazdasági épületek (csűrök, pajták, istállók stb.), ipari épületek (száraz-, szél- és vízimalmok stb.) és szakrális épületek (templomok, haranglábak, temetők, kálváriák stb.), valamint a különféle mesterségek jellegzetes házai is, továbbá a módos gazdák portáitól a zsellérség házain át a barlanglakásokig szintén sok minden. A sorozat előző köteteihez hasonlóan a részletesen bemutatott 200 épületegyüttesen kívül megyénként, címmel felsoroljuk az egyéb (összesen 609) népi építészeti emlékeket, amelyek között már a Magyarországon élő kisebbségek építészeti emlékei is szerepelnek. Fontos megemlíteni, hogy a megőrzött épületek sehol sem csupán népi építészeti emlékek, hanem céljuk az adott kor népi kultúrájának minél teljesebb bemutatása is. Az épületekben a korabeli bútorokon kívül a gazdálkodás, a főzés, az ünnepek és a mindennapi élet tárgyait is megtekinthetjük. A népi építészeti emlékek egyben korabeli életmód-kiállításoknak is tekinthetők. Az útikönyvet 680 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS-koordináták segítik.  Terjedelem: 412 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Flexibilis Ár: 4490 Ft ISBN: 978 963 13 6347 0 Joris Luyendijk: Vakrepülés Ha valakinek azt mondjuk, nincs biztonságban a pénze, azonnal hegyezni kezdi a fülét. De ha kiejtjük a szánkon, hogy „pénzügyi reformok”, garantáltan lankadni kezd az érdeklődése. Vajon azért, mert manapság sok téma annyira bonyolulttá vált, hogy a velük kapcsolatos híreket már csak a beavatottak értik? Ez a kérdés motiválta a holland szerzőt, amikor az NRC Handelsblad című napilapban kísérletbe kezdett: keresett egy bonyolult témát, amelyről szinte semmit sem tudott, és feltett egy laikusokra jellemző kérdést. A beavatottak örömmel álltak rendelkezésére, és az olvasók is értékelték, ha egy témához azon a szinten nyúl az újságíró, amelyen ők állnak: azaz közösen, a nulláról indulnak. Joris Luyendijk antropológus végzettségű oknyomozó újságíró ugyanezzel a módszerrel az elmúlt néhány évben a The Guardian című brit lap megbízásából több mint kétszáz olyan emberrel beszélgetett, akik a londoni Cityben, Európa pénzügyi központjában dolgoznak. Ezek a beszélgetések nagyon különbözőek, de ha egy mondatban kellene összefoglalni a belőlük levonható tanulságot, ez lenne: senki sincs a pilótafülkében. És igen, a hajtómű füstöl.

Születésnapi irodalmi csemege a Geopentől

Idén a 20. születésnapjátünnepli a Geopen Kiadó, és ebből az alkalomból indít egy 20 kötetesre tervezett
kortárs világirodalmi sorozatot. Ehhez legsikeresebb szerzőinek műveiből válogat, de nem hiányoznak majd
az új felfedezettek sem. Az idei, Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatandó sorozat első három
kötete az ír, Booker-díjas John Banville A tenger, az orosz Booker-dij kitüntetettje, Jelena Csizsova Nők férfi nélkül, és a spanyol nyelvű irodalom egyik legnépszerűbb szerzője, számtalan rangos irodalmi díj
tulajdonosa, Isabel Allende Maya naplója címűregénye. A következő két kötet még májusban, az Ünnepi


Könyvhét előtt napvilágot lát majd. Az egyik az amerikai Kim Fay Sarga Babilon című műve, a másik pedig a világhírű japán szerző, Murakami Haruki (képünkön) két korai kisregénye, a Hallgasd a szél dalát és a Flipper 1973. Az utóbbi írások érdekessége az, hogy a Murakami rajongók feltehetően nagy örömére végre megjelenhet
magyarul is a Birkakergető nagy kaland előzménye.

A sorozat ősszel további sztárszerzők műveivel folytatódik. Olvashatjuk Kate Attkinson, Marina Lewycka,
Olga Grushin történeteit, de később távolabbi tájak szerzőinek írásaiból is ízelítőt kapnak az olvasók.
A sorozati különlegessége még, hogy teljesen új designnal jelennek meg a kiadványok. A kötetek
összetéveszthetetlenek lesznek más könyvekkel. A feladatra az elismert kortárs művészt, Hitka Viktóriát
kértek fel, aki jellegzetes látványvilágával és egyedi grafikai megoldásaival járul hozza a sorozat értékeihez.


Az első három kötet a hétvégén megrendezésre kerülő Nemzetközi Könyvfesztiválon debütál majd a
Millenáris parkban, ez alkalomból szombat este 6-kor a Geopen Kiadó egy pohár borra várja az érdeklődő
olvasókat a B28-as standon.

www.geopen.hu

23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A  23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
  2016. április 21–24.
Millenáris  

	Az immáron 23. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. A Fesztivál a Millenárison, igényes környezetben, könnyen megközelíthető, központi helyen, még korszerűbb és szebb kiállítóterekkel várja a látogatóit.  A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományosan vendégül látja a világ legrangosabb íróit, költőit, akik közül a díszvendég veheti át Budapest Főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat.
Évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása.  Eddig Lengyelország, Csehország, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Kína, Románia, Izrael, az Európai Unió, Észak-Európa országai és Törökország fogadták el a fesztivál meghívását. Az elmúlt esztendőben a magyar szervezett könyvpiac 220 éves évfordulóját ünnepeltük. A 2016-os könyvfesztivál díszvendégeként Szlovákiát köszönthetjük Budapesten. Tizenhatodik alkalommal rendezzük meg a Fesztivál keretein belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató, nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A rendezvény az Európai Unió 28 országának közös elhatározásából, együttes vállalkozásaként szerveződik.
	A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a világirodalom és a hazai szellemi élet kiemelkedő képviselői (25 ország közel 100 neves alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész) részvételével kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasó találkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek, művészkönyv-bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket.  A Fesztivál természetesen könyvszakmai és üzleti fórum is, a régió könyvpiaci problémáival kapcsolatos szakmai tanácskozásokkal, konferenciákkal, az olvasáskultúrát középpontba állító előadásokkal.
Speciális programunk a Könyvtáros Klub, a közel 3000 könyvtárost megmozgató szakmai fórum.   A Könyvfesztivál a nagyközönség számára nyitott vásár, évente 60 ezer látogató fordul meg a pavilonok körül, ahol közel 50000 kötet és több száz újdonság közül válogathatnak. A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek népszerűsítése mellett színes programokkal várja a családosan kilátogatókat.