2017. május 24., szerda

Simon Róbert Buddha vagy Jézus?


A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Simon Róbert
Buddha vagy Jézus?
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2017. május 24., szerda, 17:00 óra

Helyszín: Írók boltja
Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 45.
A szerzővel Kósa Gábor, az ELTE Sinológiai Tanszékének docense beszélget.

Az esemény Facebook oldala:
https://www.facebook.com/events/1920750188162072/?fref=ts


line

Simon Róbert: Buddha vagy Jézus?

Simon Róbert: Buddha vagy Jézus?A világirodalom története néha meghökkentő és elgondolkodtató meglepetésekkel szolgál a kíváncsi utókornak. Ilyen a Barlaam és Joszaphát, amely aPancsatantra mellett vagy talán előtt a világirodalom legtöbbet fordított műve volt a 6. századtól a kora újkorig. A Buddha életét és tanítását földolgozó indiai legendának számos vallás és kultúra számára volt fontos üzenete, s állandó változtatásokkal, kiegészítésekkel és hangsúlyeltolódásokkal elkezdte hosszú vándorútját Belső-Ázsián és Iránon keresztül Bizáncba és Európába, s ennek során Bodhiszattvából Joszaphát keresztény szent lett, akinek az ünnepét az egyes keresztény felekezetek gondosan megtartották. A történet a maga radikálisan dualista világlátásával a korai buddhista eredetek után olyan kultúrák és vallások számára lett fontos, mint a szélsőségesen dualista, világtagadó manicheizmus, az etikai dualizmusra építő mazdaizmus, a nem dualista és nem megváltásvallás iszlám, az egyre halványabban dualista és a megváltás érdekében egyéni erőfeszítést alig követelő kereszténység, s a se nem dualista, se megváltást nem kínáló judaizmus. Így aztán, amíg a manicheista recepció érthető és magától értődő volt, a többi esetben a történet átvétele és viszonylagos népszerűsége megfejtendő problémaként jelentkezik, amelyet legtöbbször a mainstream ortodoxia mellett fellépő ellenáramlatok, szekták érdeklődése magyaráz meg. Ekképpen a Barlaam-regény majd ezeréves népszerűsége az összehasonlító vallás- és kultúrtörténet érdekes és fontos fejezete.
A kötet első része az előbbi kérdésekre próbál választ adni. A kötet második része tartalmazza az eredeti buddhista történethez és az elveszett manicheista verzióhoz legközelebb álló korai (valószínűleg a 9-10. században keletkezett) rendkívül míves és gondosan felépített arab verzió első magyar fordítását

2017. május 22., hétfő

Menő könyv-Zene

Érezted már úgy, hogy az egyetlen dolog, ami megért, az a zene?


Ha igen a válasz, akkor a This Song Will Save Your Life neked való könyv – éjjel tele zenével, bulikkal, barátsággal, nappal meg útkereséssel, iskolai gondokkal. Nem csoda, hogy Ellie-t hamar beszippantja egy underground klub és a Dj-világ…

Május 26-án jelenik meg a Menő Könyvek legújabb könyve, amiben a világ két legjobb dolga találkozik: olvasás és zene.

Leila Sales: This song will save your life

Éld az életed!Azt hiszitek, hogy olyan könnyű megváltozni.
Azt hiszitek, hogy könnyű,
pedig nem az.

Elise Dembowski nem riad vissza a kemény munkától. Sőt, kimondottan élvezi. Kivéve talán azt, amikor az addigi legfontosabb feladatra vállalkozik: népszerű lánnyá akar válni. Csakhogy rettenetesen mellélő, és minden a darabjaira hullik körülötte.

Elise helyzete még rosszabb, mint azelőtt - ha ez egyáltalán lehetséges. Egészen addig, amíg be nem téved egy underground szórakozóhelyre, és ezzel kinyílik előtte egy ajtó egy világba, amelyről azt sem tudta, hogy létezik. Egy olyan világba, ahol úgy tűnik, egy népszerűtlen középiskolásból egyik napról a másikra felkapott DJ válhat. Elise végre megkapja, amire mindig is vágyott: elfogadást, barátságot és talán a szerelmet is. Ám a valóság ismét fenyegetően közbelép.

Márványi Judit: Kapaszkodók


Magvető Kiadó
szeretettel meghívja
a Magvető és az ELTE „Személyes történelem”sorozatának következő bemutatójára
Márványi Judit: Kapaszkodók
2017. május 23. 17.30

ELTE Bölcsészettudományi Kar, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, magasföldszint, 34-es terem
1088 Budapest, Múzeum körút 6-8.

Résztvevők: Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Nádasdy Ádám
Moderátor: Szűcs Teri

A rendezvény Facebook-eseménye »

Márványi Judit: Kapaszkodók

Egy szerkesztő emlékei - Esszék és beszélgetések
Márványi Judit a Magvető, majd a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként nagy idők nagy tanúja volt. Szerkesztette többek között Eörsi István, Füst Milán, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Polcz Alaine könyveit. De nemcsak munkája, élete is tanúság: még kamasz, amikor a szüleit 1944-ben meggyilkolják; életútja az újrakezdés és az értelmes élet keresésének nagy története. Itt olvasható először az a megrázó és felemelő életútinterjú, amit Csalog Zsolt 1987-ben készített vele. A könyvben emellett helyet kapnak nagyszerű irodalomértelmező írásai Szép Ernőről, Nemes Nagy Ágnesről, de ugyanígy a szüleiről írt visszaemlékezései is, és egy friss beszélgetés a legkedvesebb munkáiról. 

2017. május 21., vasárnap

Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik...


   
A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Fesztbaum Béla
Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik...
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2017. május 31., szerda, 16 óra


Helyszín: Vígszínház, Alagsori Büfé 
Cím: 1137 Budapest, Szent István körút 14.
Fesztbaum Bélával László Ferenc újságíró beszélget.



Fesztbaum Béla: Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik...

Ditrói Mór a naturalista és realista színjátszás magyar meghonositójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős.
Olyan színházvezető volt, aki úgy tudott előremutató minőséget képviselni a színpadon, hogy közben nem vesztett, hanem nyert közönséget; a magyar színházművészet egészét érintő színházi újításai es megőrzései széles tömegeknek játszó színházakban, a Kolozsvári Nemzeti Színházban és a budapesti Vígszínházban artikulálódtak. Ditrói színházi játékstílust befolyásoló hatása és egész színházi működése különösen érvényes és kihagyhatatlan viszonyítási pont a magyar színháztörténetet kutatók és olvasók számára.
A könyv időrendben haladva, Ditrói Mór ránk maradt emlékiratait sorvezetőül használva, annak egyfajta szoros olvasásával, kommentálásával és az olvasásból kibomló, önálló esszéken keresztül meséli el a Ditrói-történetet.
Szívből remélem, hogy e könyv által egy kivételes és elhivatott művészember avatódik az olvasó közelebbi ismerősévé.

2017. május 5., péntek

Lengyel György - Kortársuk voltam

Lengyel György: Kortársuk voltam
Corvina Kiadó és a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szeretettel meghívja Önt 
Lengyel György
Kortársuk voltam
című könyvének bemutatójára 

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum 
1053 Budapest, Károlyi utca 16.
Időpont: 2017. május 5. 17 óra 
Vendégek
Kúnos László műfordító, a Corvina igazgatója, Szakonyi Károly író, drámaíró, dramaturg ésTörök Tamara dramaturg, egyetemi tanár.

A szerzővel és a vendégekkel Ács Piroska, a PIM-OSZMI igazgatója, a kötet szerzője beszélget.

2017. május 1., hétfő

Turi Tímea Anna visszafordul

Turi Tímea: Anna visszafordul
Magvető Kiadó
szeretettel meghívja
Turi Tímea
Anna visszafordul
című kötetének bemutatójára
2017. május 2-án 17 órára
az Írók Boltjába
(1061 Budapest, Andrássy út 45.)


A szerzővel Kőrizs Imre beszélget

A rendezvény Facebook-eseménye »
line

Turi Tímea: Anna visszafordul

Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik. Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is. Az Anna visszafordul a szerző előző köteteinek kérdéseit tovább- és máshogy gondolva továbbra is a felnőtt élet döntéshelyzeteit kutatja, a kortárs társadalmi problémákat az egyén megszólalásának lehetőségein keresztül vizsgálva.
Megjelenés: 2017. március 30.
Oldalszám: 88 oldal
Méret: 100 x 170 mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 14 3508 5
line

A tenyészvásár


A férjem, a szerelmem meg a szeretőm
néha egy, néha kettő, néha három férfi,
éppen úgy, ahogy néha én is több vagyok
annál, mint ami elviselhető:
elvált nő, hű családanya, éhes kamaszlány
egyszerre. Ahogy öregszik az ember,
egyre többet mondana, de egyre kevesebb
a megengedhető.

„Csak ne ilyen nyíltan, ne ilyen nyíltan beszélj!”,
a vége mindig ez a mondat marad
a történetnek, aminek – hála isten –
soha nem érünk a végére, soha.

A fotocella előtt állunk épp olyan közel,
hogy még ne nyíljon ki.
A szekrény előtt, benne zuhanásra készen
a sok gyűrött ruha.

Pedig milyen gyönyörű ez a tenyészvásár!
A nap csillog a sok szarvasmarha bőrén, és a férfiak
csak úgy ragyognak, hogy végre van mit tenniük!
És itt a pillanat, mikor még nem döntöttem el,
hogy kit választok, pedig tudom, a döntés kiszámítható lesz.

A történetnek, ha a végére érünk,
már nem leszünk tanúi, más mesél helyettünk:
a férfiak hagymázas szolidaritása,
ez jut majd nekünk, és ebben sem lesz részünk.
A fejfámra csak ennyit írjatok:
„Itt élt Emma, vidéken.”
Persze nem leszek már ott, hogy fogjam a vésőt;
micsoda nap! Ordít
a szarvasmarhabőgés.

2017. április 21., péntek

Versfesztivál 2017

LÍRACSÚCS



Hogy miért olvasunk verseket – mindenkinek van válasza rá. Hogy miért van szükség verseskönyvekre az internetes megosztás korában, és kik írnak manapság verseket, ez a témája a Líracsúcsnak, az első magyarországi költészeti stand programjának.
Sokan fogtunk össze, hogy főként önkéntes munkával megvalósuljon. A helyszínt a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülése, a munkatársakat pedig a Líra Könyv biztosítja.

Támogató: MKKE, Líra Könyv
Szervező: Kultúrkombinát Kft., Magvető
Szakmai partnerek: Európa, Jelenkor Kiadó, Kalligram, L’Harmattan, Scolar, Tilos az Á, FISZ, Független Mentorhálózat, JAK, Szépírók Társasága, Bookline, Margó Irodalmi Fesztivál, InstaVers

A Líracsúcs teljes programja itt megtekinthető. 

2017. április 20., csütörtök

Megjelent Szív Ernő és Tótfalusi István új kötete





Darvasi László: Az irodalom ellenségei


Darvasi László: Az irodalom ellenségeiSzív Ernő visszatért – miközben soha nem ment el igazán.
Darvasi László még a kilencvenes években hívta életre újságíró alteregóját, Esti Kornél és Szindbád nem is olyan távoli rokonát: Szív Ernőt, a hírlapírót. Szív Ernő évek óta hetente tájékoztatja a világ legfontosabb történéseiről az újságolvasókat: arról, hogy milyen fantasztikus dolgok tudnak történni a zöldségesnél, egy antikváriumban, Berlinben, New Yorkban vagy épp a múlt időben. Szív Ernő legújabb könyvében az irodalom ellenségei sorakoznak fel: határidők, megrendelések, díjak, a többi író, a számtalan olvasó, vagy épp maga Jézus. Szív Ernőt vendégei ugyanis soha nem hagyják nyugodtan dolgozni: hát így lesznek ők maguk a munka tárgya.
Az irodalom ellenségei a Magvető Kiadó Szív Ernő-sorozatának első darabja.
Megjelenés: 2017. április 18.
Oldalszám: 352 oldal
Méret: 110 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3499 Ft
ISBN: 978 963 14 3520 7

line

Darvasi László


Darvasi László író 1962-ben született Törökszentmiklóson. 1986-ban szerzett diplomát a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1990 és 1998 között a Pompeji folyóirat szerkesztője, jelenleg a Délmagyarország és az Élet és Irodalom munkatársa.

Több műve megjelent franciául, németül és hollandul.

Művei közül többet – A titokzatos világválogatott (Nemzeti Színház, 2008) vagy a Trapiti (Kolibri Színház, 2005) – színpadra alkalmaztak.

A szerző portréját Burger Barna készítette
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A lojangi kutyavadászok (2002), Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború (2002), Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim (2003), Trapiti és a Borzasztó Nyúl (2004), A világ legboldogabb zenekara (2005), A titokzatos világválogatott (2006), A könnymutatványosok legendája (2009), Virágzabálók (2009), Pálcika, ha elindul (2012),Vándorló sírok (2012), A zord Apa, avagy a Werner-lány hiteles története (2012), A Háromemeletes Mesekönyv (2013), Ez egy ilyen csúcs (2014), Isten. Haza. Csal. (2015), Taligás(2016), Az irodalom ellenségei (2017)
Díjai
A Beszélő című lap különdíja (1992), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1993), Déry Tibor-jutalom (1993), Az Év Könyve jutalom (1994), Szép Ernő-jutalom (1994), Krúdy Gyula-díj (1996), Alföld-díj (1996), József Attila-díj (1998), Pro-Literatura díj (1998), IBBY-díj (2003), Szegedért Emlékérem (2003), Brücke Berlin-díj (2004), IBBY Honour List-Díja (2004), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2005), Füst Milán-díj (2005), Mészöly Miklós-díj (2006), Márai Sándor-díj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Rotary Irodalmi Díj (2009), Az Év Gyermekkönyve-díj (2014)
line

Tótfalusi István: A Nibelung-sztori

Schmal Róza rajzaival
A Nibelung-sztori„Mit mondjunk könyvünkről?
Azt, hogy jó kalauz Richard Wagner négyrészes operájához? Akinek ilyenre van szüksége, mert szereti Wagner zenéjét, de a tetralógiától talán még idegenkedik – főleg azért, mert nem tudja áttekinteni hosszú és bonyodalmas cselekményét –, az ezt a könyvet teljes bizalommal kézbe veheti. Mert ami A Nibelung gyűrűje szövegkönyvében benne van, azt itt mindenestül megtalálja – némileg sűrítve, viszont oldott és olvasmányos előadásban, és ráadásul tágabb, élményszerű képet kap arról a mitikus világról, amelybe a zeneszerző beleágyazta művének cselekményét.
Ám mit mondjunk azoknak, akik soha nem is hallottak Richard Wagnerről? Akiket egyáltalán nem érdekel az opera, hanem egészen más zenei műfajokért lelkesednek?
Bizonyos, hogy az olvasók között ők vannak többségben.”
Kötetünkben Tótfalusi István részletesen elmeséli a Wagner-tetralógia „sztorijának” mitológiai hátterét, és egy izgalmas utószóban mindennek történeti megalapozását is adja: így útmutatását haszonnal és igazi élvezettel forgathatják fiatalok és felnőttek egyaránt. Schmal Róza varázslatos illusztrációi remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót az operafüzér teljességének befogadásához.

Megjelenés: 2017. április 19.
Oldalszám: 128 oldal
Méret: 160 x 230 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2999 Ft
ISBN: 978 963 14 3447 7

line

Tótfalusi István


1936-ban született Budapesten. Író, műfordító.

Fordít és ír, vagy fordítva: ír és fordít. Mikor hogy van módja és kedve, meg mi az igény és a divat. Hatvan éve már versfordításai jelentek meg, és utána még három évtizedig főleg verset fordított, nyolc-kilenc nyelvből, eredetiből. A rendszerváltozás után valahogy a kiadók nem tartottak igényt ilyesmire; ekkor kiderült, hogy magyarból is képes angolra verset fordítani. Több kötetnyit publikálhatott klasszikus és kortárs magyar költők verseiből angol fordításban. Az utóbbi időkben leginkább regényeket fordít, főleg angol és svéd nyelvből. Szerzőként elsősorban a nyelvek világát és anyanyelvünk titkait ismertető népszerű köteteket írt, ezen túl nyelvi szótárakat és irodalmi lexikonokat olykor tekintélyes terjedelemben.
Irodalmi díjai: József Attila-díj, Füst Milán-dij, Wessely László-díj, valamint a Svenska Fötfattarfonden (Svéd Szerzői Alap) nagydíja, utóbbi a svéd gyermek- és ifjúsági irodalom magyarországi népszerűsítéséért.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
A Nibelung-sztori (2017) 

Corvina a Könyvfesztiválon


A Corvina programjai és dedikálásai a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon



Programok

Bede Béla: Magyar népi kézművesség című könyvének bemutatójaBede Béla: Magyar népi kézművesség című könyvének bemutatója 

Résztvevők: Bede Béla szerző, Bagyinszki Zoltán fotós, Igyártó Gabriella (Népművészeti Egyesületek Szövetsége) és Kúnos László kiadóvezető.

Időpont: Április 22. szombat 10:00
Helyszín: Hess András terem

line
Murányi András: A Népszabadság kivégzéseMurányi András: A Népszabadság kivégzése - Az utolsó főszerkesztő vallomása

A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.

Időpont: Április 22. szombat 11.00
Helyszín: B épület, Supka Géza terem

line
Beke Mari: 77 magyar népi játékBeke Mari: 77 magyar népi játék c. könyvének játékos bemutatója

Időpont: Április 23. vasárnap 14:30
Helyszín: D épület, Gyerek(b)irodalom

line

Dedikálások (Corvina stand - B22)


Április 22. szombat

11:00 Bede Béla

12:00 Murányi András

14:00 Léner Péter

15:00 Fesztbaum Béla

Április 23. vasárnap

15.00 Beke Mari

2017. április 10., hétfő

Magvető Café-Megnyitó

Magvető Café - Megnyitó
A Magvető Café ünnepélyes megnyitóját összekötöttük a költészet napjával. Ezen a napon a költészet elszabadul. A nagyon ünnepélyes szalagátvágás után öt új verseskönyvet mutatunk be. De ez mind semmi: összesen tizenegy idén megjelenő magvetős verseskötetből hangzanak el részletek.

Költők és közreműködők: Balog Judit, Bognár Péter, Erdős Virág, Fehér Renátó, G. István László, Hevesi Judit, Horváth Viktor, Kántor Péter, Kemény István, Nyáry Krisztián, Parti Nagy Lajos, Pál Sándor Attila, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Zilahi Anna.

A meglepetésekben bővelkedő esten a Dés András Trió diktálja az ütemet, a házigazda Szegő János.

Helyszín: Magvető Café (1074 Budapest, Dohány utca 13.)

Bemutató: Parti Nagy Lajos-Az étkezés ártálmasságáról,

Parti Nagy Lajos azonos című hosszúprózája, 2011-es megjelenésekor még az „előadás” alcímet viselte, nem véletlenül. Az étkezés ártalmasságáról valóban termékbemutató előadás, a főhős, bizonyos Fibinger tragikomikus nagymonológja, élet-áriája haknikörútja egy állomásán, egy sokat látott, vidéki művelődési ház színpadán. Jóllehet, a főhős „az étkezés”-ről beszél csillapíthatatlanul, de életről, halálról, szerelemről, szól, a szenvedélyről, az olthatatlan, kéjes dühről, amivel az ember be akarja kebelezni a másikat, magát, a világot, míg el nem dől vele önnön börtöne és temploma, a kalodányi test.
A(z) Orlai Produkció_Az étkezés ártalmasságáról_Mészáros Máté.jpg megjelenítése
“Az már az elején rögtön látszott, hogy meg kell majd küzdenem vele. Ismertem korábban is Parti Nagy műveit, műfordításait, fel voltam rá készülve, hogy nem lesz könnyű elmondani azokat a mondatokat. Nem úgy tagolja a szövegek egységét, ahogy egy "hagyományos" vagy párbeszédes formában írt színdarabban szokás. A klasszikus darabokban a központozásnak nyilván van jelentősége, itt nem feltétlenül, vagy nem éppen ugyanaz. Beszédtechnikailag, színésztechnikailag ez egy nehéz szöveg. “ – Mészáros Máté (képünkön) vallja az eredeti szövegről.
Az előadás premiere 2017. április 13-án 20 órakor lesz a Jurányi Inkubátorházban.

További időpontok: április 14, 23., 25., május 11. , 12., 23.
A(z) Parti Nagy Lajos.jpg megjelenítése

Interjú Parti Nagy Lajossal (képünkön)


− Kinek az ötlete volt, hogy az OPI és a Füge színre vigye ezt az írását?
Az előadás, pontosabban elő nem adás története hosszú évekre nyúlik vissza. Még meg se jelent a könyv, már felmerült, hogy legyen belőle az, ami a helyzete szerint elsősorban lehet: színház. Voltak lelkes felhorgadások és hosszadalmas visszariadások, ez egy nagy és nehéz, nem is feltétlenül hálás szerep. Nem könnyű megtalálni azt a színházat, teret, konstrukciót, mindenekelőtt azt a színészt, aki nem csak érdekesnek találja, hanem el is játssza ezt a szánandó szörnyeteget. Orlai Tibor már régóta be akarta mutatni, örülök, hogy ez most sikerül.
− 2011-ben jelent meg a könyv.  Öregedett-e, veszített-e a frissességéből a szöveg? Változtatott-e rajta, ha igen, mit?
Ezt, hogy öregedett-e, ezt én nem tudom megítélni, rábíznám az olvasóra, illetve a nézőre. Eleve monodrámának, egyszemélyes nagymonológnak, obez-áriának készült a könyv, nem véletlen az „előadás” alcím. Az általam már évekkel korábban megrövidített változat, vagyis a mostani előadás szövegkönyve nagyjából kétharmada az eredeti műnek. Ebből Znamenák és Mészáros Máté még húztak, ami nem lehetett könnyű, egy eleve és szándékosan szószátyár figura rossz poénokkal teli, idegesítő magánbeszédét „tömöríteni”,  – de erre jó okuk is, szükségük is volt.  Bizonyos rövidítés vele jár, a próbafolyamat, a szájraírás része. És ez, mondanom sem kell, a színházi este létrehozóinak a kompetenciája.
− 2011-ben Sántha József tollából egy nem éppen hízelgő kritika jelent meg a könyvről.  Sántha többek között azt írta: ,,Már sokszor volt az a gyanúnk, hogy Parti Nagy többször megpróbálja eladni nyelvi kecsességét, eredetiségének még meglévő báját az ócskapiacon. Lassan a kétszersültből kényszersült lett. Még akar valamit, de már nem tudja, hogy mit. Vagy ha tudja is, mindenképpen hiányzik a hogyan”. Mit kezd az efféle kritikákkal? Feldühítik, bántják, elgondolkodtatják? Van, amit hasznosít belőlük?
Passz. Az efféle kritikákkal nehéz, de nem is lehet mit kezdeni. Hasznosítani persze lehet, ahogy minden tapasztalatot.

− Színházi körökben azt szokták mondani, hogy élő szerző nem jó szerző, mert rengeteg baj van vele. Ön mennyire adott szabad kezet az alkotóknak? Volt-e kikötése? Követte-e a próbákat, beleszólt-e azokba, illetve kikérték-e a véleményét?
Sokféle szerző van, ahogy sokféle „színházi kör”. Nagyon ingatag színházi kör az, amely a szerzőtől félti az integritását. S nagyon ingatag szerző az, aki nem látja be, hogy a színházi előadás egy másik művészet önálló alkotása, aminek a szerző csak közreműködője, ha fontos is, egyik a sok közül. Az írott mű az enyém, a színházi előadás nem. Illetve elsősorban nem az enyém, hanem az alkotóké. Znamenákot is, Mészáros Mátét is sokra tartom, mivel a darabot ismerem – bár ők már jobban –, arra vagyok kíváncsi, miként interpretálják az én korábbi szövegemet, hova teszik a maguk hangsúlyait, mi érdekli őket elsősorban, stb. Természetesen szabad kezet adtam, kikötésem nem volt, próbákat nem láttam, alighanem a premieren fogom először megnézni a munkájukat, s ez jó így.
− Mészáros Máté, illetve Znamenák István előhozhat olyasvalamit is a műből, amiről maga sem gondolta volna, hogy benne van.
Föltételezhetem, jó okkal, hogy előhoznak olyasmit, amire nem gondoltam. De most zavarba jönnék, ha megkérdezné, mire gondoltam, pláne mire nem.
− Kiknek ajánlja az előadást és miért?
Nem hinném, hogy lenne, akit ebben a kultúr- és testképkörben egyáltalán nem érint a tárgy:  az étkezés, a leghétköznapibb szenvedély formái és deformációi, az  önkiterjesztés-önpusztítás-önimádat-önámítás spirálja, ha tetszik, az élet szörnyű és gyönyörű ártalmassága. Ilyen értelemben mindenkinek ajánlom. Mindenkit érint, de hogy kit érint meg, azt nem tudhatom. Ez kiszámíthatatlan, az előadásoknak éppúgy megvan a maguk sorsa, ahogy a könyveknek.
− Íróként és felelősen gondolkodó értelmiségiként mit tekint a legfontosabb feladatának a mai Magyarországon?
Írni, hisz ez a dolgom, amilyen jól csak képes vagyok, és ameddig lehet. Írni, ha itt, hát itt, Übü király Magyarországán, addig is és azután is, ha majd nevezett és lakájai eltűnnek a téboly zsíros lejtőin, remélhetőleg nem magával rántva a hazámat. Erről persze, ha kérdeznek, beszélnem kell, íróként, civilként, magyar és európai állampolgárként.  Nem is mondanám feladatnak, inkább zsigeri igény. Erkölcstelennek érzem a hallgatást, noha illúzióim alig vannak már.
L. Horváth Katalin

2017. március 30., csütörtök

Hevesi Judit: Holnap ne gyere



Hevesi Judit: Holnap ne gyere


Hevesi Judit második verseskötetének címe sajátos meghívásként is olvasható: holnap ne gyere, azaz a megszólított kap egy időben konkrét invitálást illetve annak kérését, hogy mindezt ne tegye meg. Izgalmas első kötete (Hálatlanok búcsúja, 2015) kollektív traumák továbbélését és továbbörökítését járta körül - nem egyszer éppen a körpanoráma eszközeivel. A Holnap ne gyere modalitásában és szándékában is újabb, másik lépés. A versek mélyszerkezetében egy párkapcsolat utáni űr viszonyvilága rejlik, amelyben az én és a te, a jelenlét és a hiány pillanatnyi jelentése képlékeny és bizonytalan. A versek olykor tárgyszerűségükben dokumentálják a másik hiányát, illetve azt, hogy ez a hiátus miképpen alakítja újra az én azonosságát. Az érzelmesség és az irónia Hevesi lírájában egymás mellett van, egyik a másikból merít erőt. Hogy a kötet többszólamú is legyen, arról ellensúly gyanánt olyan állatversek gondoskodnak, amelyek valóban megtörtént, újságokban megjelent, a sajtó nyelvéből átírt példázatok, és amelyek egyszerre mutatják meg az állatok antropomorf mivoltát és emberi kapcsolataink hol animális, hol bestiális rétegeit.


Kötetbemutató: 2017. március 30. 19.00, 1062 Budapest, Andrássy út 66.

Sir Angus Stewart Deaton: A nagy szökés

Márton Ildikó: Isten oltó-kése

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Sir Angus Stewart Deaton
A nagy szökés
Egészség, gazdaság, és az egyenlőtlenségek eredete
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2017. április 5. szerda, 16:00

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest V. kerület, Szervita tér 5.
Közreműködik: Farkas Zoltán újságíró, a HVG gazdasági rovatvezetője, Felcsuti Péter közgazdász, bankár, a könyv fordítója és Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár

line

A nagy szökés

Léner Péter: SztankayFordította: Felcsuti Péter
Ebben a könyvben - az olvasó és a fordító szerencséjére - egyetlen képlettel sem találkozhatunk. Ellenkezőleg, jószerivel egy olyan sora sincs, amelyet a gazdaság, a jólét és az egészség kérdései iránt érdeklődő laikus ne érthetne meg könnyedén. Ez a közérthetőség a könyv egyik nagy erénye. A másik a józan és tárgyilagos érvelés. Nagyon könnyű elragadtatni magunkat, ha olyan kényes kérdésekkel foglalkozunk, mint az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek a gazdagság és az egészség területén. Deaton adatokat, érveket és történelmi perspektívát mutat be, amelyek segítségével láthatjuk, hogy a világ mára milyen nagy előrehaladást ért el, de azt is, hogy még sok a teendő, és az utat mennyi kockázat övezi.
Meggyőzően érvel amellett, hogy a haladás szükségképpen együtt jár az egyenlőtlenségekkel, de megvan a veszélye annak is, hogy a szerencsés elöl haladók ,,felhúzzák maguk mögött a létrát", megnehezítik a kevésbé szerencsések számára a felzárkózást. Bemutatja, hogy a jólét összetett fogalom: beleértjük a jövedelmet, a leélt évek számát, az egészséget, a képzettséget, de a lehetőséget is a sorsunk irányítására. Ezek mind fontosak, ám mivel erőforrásaink minden adott pillanatban szűkösek, időről időre döntenünk kell, hogy kiknek juttatunk többet, szükségképpen a többiek kárára. Ezt a választópolgárok demokratikus vita keretében döntik el, amihez információra, tudásra van szükségük. A könyv ezt az információt és tudást biztosítja az olvasó számára.
Felcsuti Péter

Sir Angus Stewart Deaton 1945-ben született Edinburghben. Az amerikai Princeton egyetem közgazdász professzora, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje 2015-ben. Szakterülete a jóléti közgazdaságtan. Az általa kifejlesztett bonyolult ökonometriai modelleket és egyenleteket az elméleti közgazdaságtan éppúgy használja, mint a gyakorlati gazdaság- illetve szociálpolitika.