2017. május 24., szerda

Simon Róbert Buddha vagy Jézus?


A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Simon Róbert
Buddha vagy Jézus?
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2017. május 24., szerda, 17:00 óra

Helyszín: Írók boltja
Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 45.
A szerzővel Kósa Gábor, az ELTE Sinológiai Tanszékének docense beszélget.

Az esemény Facebook oldala:
https://www.facebook.com/events/1920750188162072/?fref=ts


line

Simon Róbert: Buddha vagy Jézus?

Simon Róbert: Buddha vagy Jézus?A világirodalom története néha meghökkentő és elgondolkodtató meglepetésekkel szolgál a kíváncsi utókornak. Ilyen a Barlaam és Joszaphát, amely aPancsatantra mellett vagy talán előtt a világirodalom legtöbbet fordított műve volt a 6. századtól a kora újkorig. A Buddha életét és tanítását földolgozó indiai legendának számos vallás és kultúra számára volt fontos üzenete, s állandó változtatásokkal, kiegészítésekkel és hangsúlyeltolódásokkal elkezdte hosszú vándorútját Belső-Ázsián és Iránon keresztül Bizáncba és Európába, s ennek során Bodhiszattvából Joszaphát keresztény szent lett, akinek az ünnepét az egyes keresztény felekezetek gondosan megtartották. A történet a maga radikálisan dualista világlátásával a korai buddhista eredetek után olyan kultúrák és vallások számára lett fontos, mint a szélsőségesen dualista, világtagadó manicheizmus, az etikai dualizmusra építő mazdaizmus, a nem dualista és nem megváltásvallás iszlám, az egyre halványabban dualista és a megváltás érdekében egyéni erőfeszítést alig követelő kereszténység, s a se nem dualista, se megváltást nem kínáló judaizmus. Így aztán, amíg a manicheista recepció érthető és magától értődő volt, a többi esetben a történet átvétele és viszonylagos népszerűsége megfejtendő problémaként jelentkezik, amelyet legtöbbször a mainstream ortodoxia mellett fellépő ellenáramlatok, szekták érdeklődése magyaráz meg. Ekképpen a Barlaam-regény majd ezeréves népszerűsége az összehasonlító vallás- és kultúrtörténet érdekes és fontos fejezete.
A kötet első része az előbbi kérdésekre próbál választ adni. A kötet második része tartalmazza az eredeti buddhista történethez és az elveszett manicheista verzióhoz legközelebb álló korai (valószínűleg a 9-10. században keletkezett) rendkívül míves és gondosan felépített arab verzió első magyar fordítását

2017. május 22., hétfő

Menő könyv-Zene

Érezted már úgy, hogy az egyetlen dolog, ami megért, az a zene?


Ha igen a válasz, akkor a This Song Will Save Your Life neked való könyv – éjjel tele zenével, bulikkal, barátsággal, nappal meg útkereséssel, iskolai gondokkal. Nem csoda, hogy Ellie-t hamar beszippantja egy underground klub és a Dj-világ…

Május 26-án jelenik meg a Menő Könyvek legújabb könyve, amiben a világ két legjobb dolga találkozik: olvasás és zene.

Leila Sales: This song will save your life

Éld az életed!Azt hiszitek, hogy olyan könnyű megváltozni.
Azt hiszitek, hogy könnyű,
pedig nem az.

Elise Dembowski nem riad vissza a kemény munkától. Sőt, kimondottan élvezi. Kivéve talán azt, amikor az addigi legfontosabb feladatra vállalkozik: népszerű lánnyá akar válni. Csakhogy rettenetesen mellélő, és minden a darabjaira hullik körülötte.

Elise helyzete még rosszabb, mint azelőtt - ha ez egyáltalán lehetséges. Egészen addig, amíg be nem téved egy underground szórakozóhelyre, és ezzel kinyílik előtte egy ajtó egy világba, amelyről azt sem tudta, hogy létezik. Egy olyan világba, ahol úgy tűnik, egy népszerűtlen középiskolásból egyik napról a másikra felkapott DJ válhat. Elise végre megkapja, amire mindig is vágyott: elfogadást, barátságot és talán a szerelmet is. Ám a valóság ismét fenyegetően közbelép.

Márványi Judit: Kapaszkodók


Magvető Kiadó
szeretettel meghívja
a Magvető és az ELTE „Személyes történelem”sorozatának következő bemutatójára
Márványi Judit: Kapaszkodók
2017. május 23. 17.30

ELTE Bölcsészettudományi Kar, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, magasföldszint, 34-es terem
1088 Budapest, Múzeum körút 6-8.

Résztvevők: Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Nádasdy Ádám
Moderátor: Szűcs Teri

A rendezvény Facebook-eseménye »

Márványi Judit: Kapaszkodók

Egy szerkesztő emlékei - Esszék és beszélgetések
Márványi Judit a Magvető, majd a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként nagy idők nagy tanúja volt. Szerkesztette többek között Eörsi István, Füst Milán, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Polcz Alaine könyveit. De nemcsak munkája, élete is tanúság: még kamasz, amikor a szüleit 1944-ben meggyilkolják; életútja az újrakezdés és az értelmes élet keresésének nagy története. Itt olvasható először az a megrázó és felemelő életútinterjú, amit Csalog Zsolt 1987-ben készített vele. A könyvben emellett helyet kapnak nagyszerű irodalomértelmező írásai Szép Ernőről, Nemes Nagy Ágnesről, de ugyanígy a szüleiről írt visszaemlékezései is, és egy friss beszélgetés a legkedvesebb munkáiról. 

2017. május 21., vasárnap

Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik...


   
A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt 
Fesztbaum Béla
Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik...
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2017. május 31., szerda, 16 óra


Helyszín: Vígszínház, Alagsori Büfé 
Cím: 1137 Budapest, Szent István körút 14.
Fesztbaum Bélával László Ferenc újságíró beszélget.



Fesztbaum Béla: Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik...

Ditrói Mór a naturalista és realista színjátszás magyar meghonositójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős.
Olyan színházvezető volt, aki úgy tudott előremutató minőséget képviselni a színpadon, hogy közben nem vesztett, hanem nyert közönséget; a magyar színházművészet egészét érintő színházi újításai es megőrzései széles tömegeknek játszó színházakban, a Kolozsvári Nemzeti Színházban és a budapesti Vígszínházban artikulálódtak. Ditrói színházi játékstílust befolyásoló hatása és egész színházi működése különösen érvényes és kihagyhatatlan viszonyítási pont a magyar színháztörténetet kutatók és olvasók számára.
A könyv időrendben haladva, Ditrói Mór ránk maradt emlékiratait sorvezetőül használva, annak egyfajta szoros olvasásával, kommentálásával és az olvasásból kibomló, önálló esszéken keresztül meséli el a Ditrói-történetet.
Szívből remélem, hogy e könyv által egy kivételes és elhivatott művészember avatódik az olvasó közelebbi ismerősévé.

2017. május 5., péntek

Lengyel György - Kortársuk voltam

Lengyel György: Kortársuk voltam
Corvina Kiadó és a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szeretettel meghívja Önt 
Lengyel György
Kortársuk voltam
című könyvének bemutatójára 

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum 
1053 Budapest, Károlyi utca 16.
Időpont: 2017. május 5. 17 óra 
Vendégek
Kúnos László műfordító, a Corvina igazgatója, Szakonyi Károly író, drámaíró, dramaturg ésTörök Tamara dramaturg, egyetemi tanár.

A szerzővel és a vendégekkel Ács Piroska, a PIM-OSZMI igazgatója, a kötet szerzője beszélget.

2017. május 1., hétfő

Turi Tímea Anna visszafordul

Turi Tímea: Anna visszafordul
Magvető Kiadó
szeretettel meghívja
Turi Tímea
Anna visszafordul
című kötetének bemutatójára
2017. május 2-án 17 órára
az Írók Boltjába
(1061 Budapest, Andrássy út 45.)


A szerzővel Kőrizs Imre beszélget

A rendezvény Facebook-eseménye »
line

Turi Tímea: Anna visszafordul

Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik. Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is. Az Anna visszafordul a szerző előző köteteinek kérdéseit tovább- és máshogy gondolva továbbra is a felnőtt élet döntéshelyzeteit kutatja, a kortárs társadalmi problémákat az egyén megszólalásának lehetőségein keresztül vizsgálva.
Megjelenés: 2017. március 30.
Oldalszám: 88 oldal
Méret: 100 x 170 mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 14 3508 5
line

A tenyészvásár


A férjem, a szerelmem meg a szeretőm
néha egy, néha kettő, néha három férfi,
éppen úgy, ahogy néha én is több vagyok
annál, mint ami elviselhető:
elvált nő, hű családanya, éhes kamaszlány
egyszerre. Ahogy öregszik az ember,
egyre többet mondana, de egyre kevesebb
a megengedhető.

„Csak ne ilyen nyíltan, ne ilyen nyíltan beszélj!”,
a vége mindig ez a mondat marad
a történetnek, aminek – hála isten –
soha nem érünk a végére, soha.

A fotocella előtt állunk épp olyan közel,
hogy még ne nyíljon ki.
A szekrény előtt, benne zuhanásra készen
a sok gyűrött ruha.

Pedig milyen gyönyörű ez a tenyészvásár!
A nap csillog a sok szarvasmarha bőrén, és a férfiak
csak úgy ragyognak, hogy végre van mit tenniük!
És itt a pillanat, mikor még nem döntöttem el,
hogy kit választok, pedig tudom, a döntés kiszámítható lesz.

A történetnek, ha a végére érünk,
már nem leszünk tanúi, más mesél helyettünk:
a férfiak hagymázas szolidaritása,
ez jut majd nekünk, és ebben sem lesz részünk.
A fejfámra csak ennyit írjatok:
„Itt élt Emma, vidéken.”
Persze nem leszek már ott, hogy fogjam a vésőt;
micsoda nap! Ordít
a szarvasmarhabőgés.