2017. október 12., csütörtök

Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek - Avagy hogyan lettem diplomata?



Könyvbemutató
Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek - Avagy hogyan lettem diplomata?
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2017. 10. 12-én 18 órára a Budapesti Gazdasági Egyetem Lotz-termébe, Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek- Avagy hogyan lettem diplomata? című könyvének bemutatójára.
A szerzővel Kal Pintér Mihály beszélget.

Helyszín: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó u. 29-31.

Időpont: 2017. 10. 12. 18:00

Az eseményről bővebben itt

A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha egy amerikai is tud végzetes marhaságokat beszélni. Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál! Szűcs R. Gábor könyve üdítő, kellemes kikapcsolódást ígér. Az egykori diplomata vidám anekdotái bepillantást engednek a diplomáciai élet kulisszái mögé. Kíváncsiskodhatunk, röhöghetünk, sírhatunk, de egy biztos: ezt a könyvet nem tudjuk letenni.

Olvass bele a könyvbe itt

Szűcs R. Gábor 1947-ben született. Éveken keresztül a külkereskedelemben dolgozott, később külszolgálatra került Jugoszláviába, majd Dániába. Közgazdasági doktorátust szerzett. Az Európai Ügyek Hivatalának titkárságvezetője volt, majd az ipari és kereskedelmi miniszter titkáraként tevékenykedett. Nagykövetségi Kereskedelmi titkárként dolgozott Belgrádban, majd diplomataként Koppenhágában, Stockholmban és Ljubljanában, ahol hosszabb ideig a nagykövetség első beosztottjának feladatait is ellátta. Koppenhágában szakértőként részt vett az Európai Uniós csatlakozás záró szakaszán. Szakmai nyelvvizsgát szerzett orosz, angol, német, dán, szerbhorvát és francia nyelvből. 2008. január 1-jétől rendszeresen: tanít a BGF-en valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán (Nemzetközi és Európai Tanulmányok Intézeti Tanszék). 


Viola Judit Sasok a viharban II. Sűrűsödnek a fellegek - KÖNYVBEMUTATÓ!


Időpont: 2017. 10. 14. 18:00

Helyszín: a Tiszáninneni Református Egyházkerület Székházának nagyterme (3525 Miskolc, Kossuth u. 17.)

Viola Judittal Viskolcz Noémi és Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézetének oktatói beszélgetnek.


Viola Judit: Sasok a viharban II.

Sűrűsödnek a fellegek

SZIRTEK CSÚCSÁN, NEMESI SASFÉSZEKBEN DŐLHET EL A KIRÁLYSÁG SORSA …
V. Istvánt halála után a Nyulak szigetén helyezik végső nyugalomra. A gyászolók közt szörnyű hír terjed: a királyt talán meggyilkolták. A megüresedett trónra sokan
vágynak, az Aba család nemes ifjai mindössze egyvalamiben biztosak: figyelmeztetni kell a néhai uralkodó fát, aki azonban merész tervet eszel ki, hogy kiderítse az igazságot,
és már annak birtokában kerüljön fejére a korona. Ilyen helyzetben nem könnyű megmaradni igaz embernek…
Sasok a viharban hősei előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondok nehezítik a család helyzetét. Ünnepek és hétköznapok,
halál és születés váltja egymást, és egyikük életébe beköszönt a szerelem is. Végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa…

Olvass bele a könyvbe itt

VIOLA JUDIT 1982-ben hittudományi főiskolát végzett, azóta lelkészként, kántorként,
kórusvezetőként szolgált és szolgál. Családtörténetének nyitó kötete 2016-ban jelent meg.

Ady, Gálvölgyi János és Molnár Piroska is megmondja

ADY MEGMONDJA
Válogatás Ady Endre publicisztikai írásaiból

Ady Endre: Ady megmondjaSokszor hallottuk már, hogy ,,Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is", és e kötet olvasója látni fogja, hogy ez mennyire így van. Két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt. Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal, amely ismét Kelet felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást.






2017. október 5., csütörtök

A társadalom zenei képe-Könyvbemutató


Különleges programokkal emlékezik a közmédia a neves írónőre, Szabó Magdára születésének századik évfordulóján

 

   A Kossuth Rádió és az M5 oktatási, kulturális és ismeretterjesztő csatorna is tiszteleg a huszadik század egyik legnagyobb magyar írójának munkássága előtt, továbbá interaktív Abigél-kiállítás is nyílt a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen.

Hangjátéksorozatokkal emlékezik a Kossuth Rádió Szabó Magda születésének századik, halálának tízedik évfordulójára. Hétfőtől péntekig folytatásokban hallható az írónő regényeinek és meseregényének rádióváltozata a Rádiószínház és a Családi sáv műsorában.


                                     
A következő hetekben Szabó Magda nagysikerű regényeiből készült hangjátékokat sugároz a Kossuth Rádió délutáni és esti Rádiószínházának műsorában. A száz éve született, Kossuth-díjas magyar író olyan ikonikus regényeket alkotott, mint a Freskó, a Pilátus, a Régimódi történet, Az őz, a Katalin utca vagy a színpadra és filmre vitt: Az ajtó. Az írás már-már mitikus főszereplője, Emerenc az önfeláldozó szeretet és az emberi tartás példaképe. Talán, a legtöbb olvasó és televíziónéző a kamaszéveket, a leányinternátus életét bemutató Abigélt ismeri



A Für Elise címválasztása Beethoven ismert zongoraművére utal. A részben életrajzi ihletésű regényben az írónő két kislány: Dódi és Cili történetét dolgozza fel, amelyben szó esik önzésről és kiteljesedő, testvéri szeretetről a Trianon utáni Magyarország sajátságos légkörében.

A Családi sáv a centenáriumhoz egy varázslatosan szép meseregény rádióváltozatával kapcsolódik. A Tündér Lala— a csintalan tündérfiú és barátainak kalandos története egyaránt szól gyermekekhez és a felnőttekhez (hétfő–péntek, Kossuth rádió 19.30).




Különleges programmal emlékezik október 5-én az M5 oktatási, kulturális, ismeretterjesztő csatorna is Szabó Magda születésének századik évfordulójáról. Csütörtökön az M5 Lexikon - Bölcsességek és Könyvjelző az ő munkájáról fognak szólni. De a Mindenki akadémiája is tiszteleg az írónő munkássága előtt. Október 5-én este 21.15-től az író nagysikerűAz ajtó című művének Szabó István által megfilmesített változatát vetíti a csatorna Martina Gedeck és Helen Mirren főszereplésével.

A Régimódi történet című Szabó Magda által írt műből készült tévéjáték két részét az M5 október 8-án és 15-én este 20.10-től tűzi műsorára. A Bereményi Géza által rendezett tévéjátékban számos nagyszerű színészt, többek között Gubás Gabit, Nagy Ervint, Eperjes Károlyt, Szirtes Ágit, Koncz Gábort, Tompos Kátyát és Szőcs Arturt láthatják a nézők.
              
                                                            

Szabó Magda születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából interaktív Abigél kiállítás nyílt a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, ahol a látogatók beülhetnek Torma Gedeon igazgató irodájába vagy Vitay Georgina egyenruháját is felpróbálhatják.

Herpai András muzeológus, a kiállítás rendezője az MTI-nek  elmondta, hogy a bemutatóval a kiállítóhely az írónőnek az egykori Magyar Televízióhoz (MTV) kötődő munkássága előtt kíván tisztelegni.
         
                                                     
Szabó Magda, a 20. század egyik legelismertebb magyar írónője számtalan regény, novella szerzője, írásai a világ számos országában sikert arattak, máig ő az egyik legtöbbet fordított magyar író. Ezt az elismertséget mutatja, hogy az MTV szervezésében készült Nagy Könyv című intervíziós vetélkedőben az Abigél című regényét a harmadik legjobb könyvnek választották meg a nézők. A televízió történetének szerves darabja a regényből készült tévésorozat, amely hűen adja vissza a második világháború alatt tanuló diáklányok mindennapjait.
                             
                  
Herpai András kiemelte: a kiállítás rendezésekor az volt a céljuk, hogy a látogató a főszeplője lehessen a bemutatónak és ne vitrinekben kiállított tárgyak között ismerhesse meg az 1978-ban forgatott sorozat tárgyait és kellékeit, hanem az enteriőrben a látogató "maga lehessen a Matula diákja".

Mint mondta, a Pollack Mihály téri épületben két különböző helyszínen lett berendezve a tárlat, az egyikben Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másik helyszín pedig egy tanterem és egy tanári iroda, felidézve ezzel Torma Gedeon igazgató irodája. "Itt lehet majd felpróbálni a jelmeztárunk darabjait, köztük azt a ruhát is, amelyben Szerencsi Éva Vitay Georgina szerepét alakította" - fejtette ki a muzeológus.

Elmondta, hogy a jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagot őriznek, ebből válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a bemutatóhoz: a ruhák mellett különböző kellékeket és eszközöket, valamint azt az emblematikus gramofont is, amely az utolsó részben, a nagy Gedeon-napi mulattságban megszólal, amikor Vitay végleg megszökik a Matula Református Gimnáziumból.
                 


Az MTVA archívumának jóvoltából az írónővel készült riportokat és filmrészleteket láthat, valamint eddig nem ismert hanganyagokat hallhat a közönség.

2017. október 2., hétfő




A Margóról

Fesztiválhangulat, a kortárs magyar írók legjava, friss megjelenések, kurrens külföldi meghívottak és harmadik alkalommal könyvvásár az őszi Margón.
Az irodalom magányos műfaj: csak mi vagyunk és a könyv, versnyi vagy ötszázoldalnyi utazások ismeretlen világokba, amelyekben teljesen elmerülhetünk. A Margó viszont közösségi műfaj, az író, a könyv és az olvasó egymásra találása rendhagyó szerzői esteken, koncerteken és felolvasásokon.
2011-ben rendeztük meg először a Margó Irodalmi Fesztivált az Ünnepi Könyvhét alternatív programsorozataként, különböző belvárosi helyszíneken. Olyan íróközpontú irodalmi eseményt szerettünk volna szervezni, ami megmutatja a könyveken túli világot.
Az évek során több margós program önálló sorozattá alakult, így például a Rokonok, a Kedvencek temetője vagy az Éjszaka a múzeumban. Legnépszerűbb műsorunkból, a Rájátszásból önálló produkció fejlődött az évek alatt, rendszeresen koncertezve fesztiválokon, de töltötték már meg az A38 Hajót, a Művészetek Palotája nagytermét is.
A Margóval mindig az irodalom közvetítésének új útjait keressük. 2015-ben indítottuk el partnereinkkel az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díjat, amit első alkalommal Totth Benedek nyert meg Holtverseny című regényével, másodjára pedig Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével.

Megjelent a Tények és Tanúk- és a García Márquez-sorozat két új kötete, valamint A napok iszkolása




Heltai Jenő: Négy fal között

Naplójegyzetek 1944–1945
Heltai Jenő: Négy fal közöttA Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: „A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem.” Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.
Kötetbemutató a Radnóti Színházban október 4-én, 20:30-kor.
A könyvbemutató előtt, 19 órakor látható Bálint András 
Heltai naplója című estje a színházban.
Az előadásra jegyek a Radnóti Színház honlapján válthatók.


Vajda Mihály: Szög a zsákból

Önéletrajz és interjú
Vajda Mihály: Szög a zsákbólVajda Mihály filozófus, a Budapesti Iskola egykori tagja, Lukács György tanítványa emlékirataiban végigjárja gondolkodása alakulásának útját: szembenéz egykori hiteivel és kiábrándulásaival, kompromisszumaival és kísértéseivel, barátságaival és e barátságok széthullásával, s mindezt friss humorral, nagy adag öniróniával és mély bölcsességgel teszi. A holokauszttúlélő elhallgatásokkal és félelmekkel teli gyerekkora, ’56 és ’68 traumája, a Kádár-kor értelmiségének dilemmái, a menni vagy maradni állandóan a levegőben lógó kérdése, a rendszerváltás körüli évek reményei és kudarcai mind ott sorakoznak e gazdag életút leírásában. A kötetben olvasható az a nagyinterjú is, amelyet tanítványa és barátja, Kardos András készített Vajdával a Budapesti Iskola felbomlásától a rendszerváltásig tartó időszakról. Jegyzetek, annotált névmutató és gazdag képanyag teszi teljessé közelmúltunknak ezt az egyedülálló perspektívából megírt történetét.
Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon október 21-én, 17 órakor.

Gabriel García Márquez: Baljós óra

Fordította: Benczik Vilmos
Gabriel García Márquez: Baljós óraA rothadás bűze lengi be a fekvő falut, amely a kolumbiai polgárháború után néhány évvel látszólag békésen szunnyadozik. Ezt a baljós nyugalmat zavarják meg a rejtélyes falragaszok, amelyek reggelente megjelennek a házfalakon, s elindítják az események végzetes láncolatát. „Nem a falragaszok okoznak álmatlanságot az embereknek, hanem a falragaszoktól való félelem” – hangzik el az egyik szereplő szájából a kulcsmondat, s lassan arra is fény derül, mi táplálja a falubeliek rettegését: a rothadás bűze már-már emberi alakot ölt, amikor az elöljáró, a véres polgárháborúban győztes új hatalom helyi képviselője rászabadítja a terrort a falura. A kisregényt Benczik Vilmos fordításában olvashatjuk.
Megrendelés

Gabriel García Márquez: A pátriárka alkonya

Fordította: Dely István
Gabriel García Márquez: A pátriárka alkonya„Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint »egy tündöklő szombat«.” (Gabriel García Márquez)
García Márquez többször azt nyilatkozta, A pátriárka alkonya a legjobban sikerült könyve
. A regényben egy írástudatlan katonatiszt vetélytársaival leszámolva teljhatalomra tesz szert, majd minden erejével és praktikájával ragaszkodik a hatalomhoz, hogy végül az ő története is az enyészeté legyen. García Márquez regénye a diktátorok jellemrajzát és a diktatúrák természetrajzát érzéki módon, bravúrosan áradó hosszú mondatokkal jeleníti meg.
A könyvet Dely István fordításában olvashatjuk.
Megrendelés

A napok iszkolása 2018

Magvető könyvnotesz - Egy év Esterházy Péterrel
A napok iszkolása 2018Esterházy Péter mondatai 2018-ban is egy különleges könyvtárgyban kísérhetik útjukra az olvasókat. A Magvető Kiadó harmadik alkalommal jelenteti meg A napok iszkolását: a Farkas Anna tervezte könyvnoteszben Esterházy 2000 és 2016 között publikált publicisztikáiból válogatott részletek alkotnak sajátos egységet a szerző fotóival és könyveinek illusztrációival. Minden oldalon ott lüktet a szabadság mámora.
Megrendelés


Elhunyt Tarján Tamás író, újságíró az Új Könyvpiac egyik munkatársa

                                          

Életének 68. évében, szeptember 24-én, vasárnap éjjel elhunyt Tarján Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, színikritikus, dramaturg - közölte kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a honlapján.


Tarján Tamás 1949-ben született Budapesten. Huszonnégy évesen kezdett tanítani a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken és haláláig a tanszék oktatója maradt. Az irodalmat és a színházat életanyagaként szenvedélyesen szerette. Ez a szenvedély sugárzott belőle minden pillanatban, amikor a katedrán állt, vagy a szemináriumi teremben a hallgatókkal beszélgetett - írták a honlapon.
Irodalomtörténészként főleg a kortárs magyar irodalommal és drámával foglalkozott, és rendszeresen írt színházi és filmkritikákat is, melyek önálló kötetekben is megjelentek. 1986-ban József Attila-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Utolsó kötete A Nyugat égtájai - avagy: Vigasz az irodalomban? címmel 2016-ban jelent meg a Pont Kiadónál.
                                                         

1973-ban az ELTE BTK magyar–néprajz szakán szerzett diplomát, azóta a Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézetének oktatója, docense volt. Különböző szerkesztői minőségekben több irodalmi lap munkatársaként dolgozott.
Díjai: József Attila-díjas (1986), Literatúra-díjas (1995), Komlós Aladár-díjas (1997).
Az irodalomtudomány kandidátusa (1991).
A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak is gyakran dolgozott.

Szerkesztőségünk mély megrendüléssel vette tudomásul egyik kedvenc szerzőnk halálhírét. A gyászban osztozunk.

Bővebben a méltatásokról itt:   http://www.pontkiado.hu/bemutato.php?konyv=2&meltatas=3